Testvér települések
 |
 |
 |
 |
| Bonyhád - Magyarország | Zetelaka - Románia | Környe - Magyarország | Nagyatád - Magyarország |
 |
 |
 |
|
| Szákszend - Magyarország | Piliscsév - Magyarország | Tardos - Magyarország |
Tardoskedd Község Alapszabályzata
Tardoskedd Község Önkormányzata a Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. számú, a községi önkormányzatokról szóló többször módosított törvény (továbbiakban „törvény a községi önkormányzatokról“) 11. § 4. cikkely k) betűjének rendelkezése alapján Tardoskedd Község területére vonatkozóan jóváhagyja a következő községi alapszabályzatot:
Tardoskedd Község
Alapszabályzata
1. §
Bevezető rendelkezések
1. Tardoskedd Község Alapszabályzata összhangban az általános kötelező érvényű jogszabályokkal rendelkezik mindenekelőtt a község hatásköreiről és jogállásáról, a község lakosainak jogairól és kötelességeiről, a gazdálkodás, a finanszírozás és a község vagyonával való rendelkezés alapvető elveiről, továbbá a községi képviselő-testület, a polgármester és a községi önkormányzat további szerveinek hatásköreiről és jogállásáról, szabályozza belső szerkezetüket, a köztük fennálló munkamegosztást, munkájuk formáját és módszereit, ezenfelül a község széleskörűbb kapcsolatait, a község szimbólumait, a díszpolgári cím, a faludíj és más jutalmak odaítélését.
2. Tardoskedd Község alapszabályzata a község alapvetően irányadó szervezeti és működési szabályzata.
2. §
A község jogállása
1. Tardoskedd Község a Szlovák Köztársaság önálló területi önkormányzati és közigazgatási egysége, az itt állandó lakhellyel rendelkező személyek társulása.
2. Tardoskedd Község egy közigazgatási területet alkotó területi egység. Tardoskedd Község területét kizárólag a községi önkormányzatokról szóló hatályos törvény és külön jogszabály alapján lehet megváltoztatni.
3. Tardoskedd Község jogi személy, amely jogszabályban rögzített feltételek mellett önállóan gazdálkodik saját vagyonával és bevételeivel.
4. Tardoskedd Község saját szimbólumokkal rendelkezik, amelyeket az önkormányzati funkciók ellátásánál használnak.
5. A község nevét az állam nyelvén és a nemzetiségi kisebbség nyelvén tüntetjük fel. A Szlovák Köztársaság Kormánya a község nevét csak a község beleegyezésével változtathatja meg.
6. Az önkormányzati feladatok ellátásánál a község alapvető feladata gondoskodni területének sokoldalú fejlődéséről és a lakosság szükségleteinek kielégítéséről.
7. Tardoskedd Község számára az önkormányzati feladatok ellátásánál kötelességeket és korlátozásokat elrendelni csak törvény és nemzetközi szerződés alapján lehet.
3. §
Tardoskedd Község lakosai, jogai és kötelességei
1. Tardoskedd Község lakosa az a személy, akinek állandó lakhelye a község területén van.
2. A község lakosai a község önkormányzásában azon jogaik és kötelességeik gyakorlásával vesznek részt, amely jogokat és kötelességeket elsősorban az községi önkormányzásról szóló törvény 3. § 2. és 3. cikkelye tartalmaz.
3. A község önkormányzásában joga van részt venni annak is, akinek a község területén ingatlan vagyona van, vagy a községnek helyi adót, illetéket fizet, a községben átmeneti lakhellyel rendelkezik, vagy a község díszpolgára. Ezeknek a személyeknek azonban nincs joguk szavazni a községi önkormányzati választások alkalmával és maguk sem választhatóak, továbbá nincs joguk szavazni a község életét és fejlődését érintő fontos kérdésekben (helyi referendum).
4. §
A községi önkormányzat
1. A község önállóan dönt és jár el a község vezetésével és a községi vagyon kezelésével összefüggő minden tevékenységben és ügyben, amelyekről, mint önkormányzati hatáskörökről külön törvény rendelkezik, és ha az ilyen tevékenységekben nem az állam vagy más jogi, ill. fizikai személy jár el. Amennyiben külön törvény nem rendelkezik az államigazgatási hatáskör a községre való átruházásáról, akkor önkormányzati hatáskörről van szó.
2. A község önkormányzását a község lakosai a következőképen végzik:
a) az önkormányzati szervek által,
b) helyi népszavazás által,
c) községi lakossággyűlés összehívásával.
3. A község az önkormányzati tevékenység gyakorlása során különösen
a) ellátja a község ingatlan- és ingóvagyonával, illetve a község használatába átengedett állami vagyonnal kapcsolatos rendes gazdálkodással összefüggő tevékenységet,
b) összeállítja és jóváhagyja a község költségvetését és a község zárszámadását; önkéntes gyűjtést hirdet,
c) dönt a helyi adókkal és a helyi illetékekkel kapcsolatos ügyekről5a) és végzi az ezekkel kapcsolatos vagyonkezelést,
d) irányt szab a községben megvalósított gazdasági tevékenységnek, és ha erre külön előírás rendelkezik, a jogi személyek és természetes személyek vállalkozási és egyéb tevékenységével kapcsolatban, illetve a község területén történő telephelynyitással összefüggésben jóváhagyást, kötelező érvényű állásfoglalást, állásfoglalást és véleményt bocsát ki, a községben megvalósuló beruházási tevékenységgel kapcsolatban kötelező érvényű állásfoglalásokat bocsát ki,
e) hatékony ellenőrzési rendszert alakít ki és biztosítja az ennek független végrehajtásához szükséges szervezeti, pénzügyi, személyi és anyagi feltételeket,
f) biztosítja a helyi közúthálózat, közterületek, községi temető, a községi kulturális-, sport- és egyéb létesítmények, kulturális műemlékek, emlékhelyek és egyéb emlékobjektumok építését, karbantartását és az ezekkel kapcsolatos igazgatási-kezelési tevékenységet,
g) biztosítja a közhasznú szolgáltatásokat, így különösen a kommunális szemét és az apró építési törmelékek kezelését, a község tisztaságának fenntartását, a köztéri zöldfelületek és a közvilágítás kezelését és karbantartását, a vízellátást, a szennyvízelvezetést, a pöcegödrök szennyvízkezelését és a helyi tömegközlekedést,
h) kialakítja és védi a község lakosainak egészséges életmódját és munkakörülményeit biztosító feltételeket, védi az élő környezetet, továbbá kialakítja az egészségügyi ellátás, a művelődés, a kultúra, a népművelés, a kulturális műkedvelői tevékenység, a testnevelés és a sporttevékenység végzésének feltételeit,
i) ellátja a fogyasztóvédelem területén felmerülő feladatokat és kialakítja a község (élelmiszer)ellátásának feltételeit; igazgatja a piaci létesítményeket,
j) kidolgoztatja és jóváhagyja a községek és övezetek rendezési/rendezési és szabályozási tervét, a község életének egyes területeinek fejlesztésére vonatkozó koncepciót, beszerzi és jóváhagyja a lakásfejlesztési programokat és hozzájárul a község megfelelő lakhatási feltételeinek kialakításához,
k) saját beruházási tevékenységet és vállalkozói tevékenységet folytat a község lakossági igényeinek kielégítése és a község fejlesztésének céljából,
l ) külön előírások alapján megalapítja, létrehozza, megszünteti és ellenőrzi saját költségvetési és dotációs szervezeteit, más jogi személyeket és létesítményeket,
m) helyi referendumot rendez a község életével és fejlődésével kapcsolatos fontos kérdésekről,
n) biztosítja a község közrendjét,
o) a külön előírások szerinti terjedelemben biztosítja a kulturális műemlékek védelmét és ügyel a természeti értékek megőrzésére,
p) külön előírás szerinti terjedelemben ellátja szociális ellátással kapcsolatos feladatokat,
r) okirat-hitelesítési és okiratokkal kapcsolatos aláírás-hitelesítési tevékenységet végez,
s) államnyelven, adott esetben a nemzetiségi kissebség nyelvén is, vezeti a község krónikáját.
4. Egyes államigazgatási feladatok törvényileg átruházhatóak a községre. A községre törvényileg átruházott államigazgatási feladatok teljesítését a kormány törvény által szabályozza és ellenőrzi.
5. A község rendelettel határozza meg a területi közigazgatás következő ügyeit:
- utcák és közterületek megnevezését, illetve azok megváltoztatását,
- közterületek tisztántartásának és a zöld területek védelmének szabályait,
- szabályozza az üzletek nyitvatartási idejét és szolgáltatások időszakát,
- helyi népszavazás megszervezésének részleteit,
- szabályozza a tiltott tevékenységek, illetve a bizonyos időben, vagy helyen végezhető tevékenységeket
- további, a törvény által előírt részleteket.
Község más területeket is szabályozhat rendelettel.
6. A község lakosainak joga van hozzáférni az önkormányzat tevékenységéről, a községre átruházott államigazgatási tevékenységekről és a községfejlesztés terveiről szóló adatokhoz és információkhoz. A község önkormányzati szervei a lakosság tájékoztatását saját tevékenységükről és a község fejlesztéséről egyenesen a községi képviselő-testület ülésein, lakossági gyűléseken, hivatali hirdetőtáblákon, a helyi hangszóróban és a község honlapján biztosítják be.
7. A községi önkormányzat feladatainak teljesítésére, illetőleg, ha a törvény előírja, a község önkormányzati rendeletet ad ki. Az önkormányzati rendeletek nem lehetnek ellentétesek a Szlovák Köztársaság alkotmányával, az alkotmányos törvényekkel, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által elfogadott törvényekkel és a törvény által előírt módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződésekkel.
8. Azokban az ügyekben, amelyekben a község az államigazgatás feladatait látja el, csak törvényi meghatalmazás alapján és annak keretein belül adhat ki rendeletet. Az ilyen rendelet nem lehet ellentétben a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, az alkotmányos törvényekkel, a törvény által előírt módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződésekkel, a kormányrendeletekkel és törvényekkel, a minisztériumok és az államigazgatás többi központi szervének kötelező érvényű előírásaival.
9. A községi képviselő-testület által megtárgyalásra kerülő rendelettervezetet a község 15 nappal a községi képviselő-testület az adott rendelettervezetet megtárgyalandó ülése előtt kifüggeszti a hivatali hirdetőtáblára és ugyanilyen határidőn belül nyilvánosságra hozza a község honlapján. A község hivatali hirdetőtáblája a Tardoskeddi Községi Hivatal földszinti részén található.
5. §
Község szervei
1. Tardoskedd Község önkormányzati szervei a következőek:
a) községi képviselő-testület,
b) polgármester.
2. Tardoskedd Község Képviselő-testülete igény szerint állandó vagy ideiglenes végrehajtó, ellenőrző vagy tanácsadó szerveket hoz létre vagy szüntet meg.
3. Tardoskedd Község további szervei:
a) községi rendőrség
b) községi tűzoltó testület
4. A községi szervek és a községi önkormányzati szervek jogállását, jogköreit és hatásköreit a községi önkormányzatokról szóló törvény és további törvények szabályozzák.
6. §
Képviselő-testület
1. Tardoskedd Község Képviselő-testülete Tardoskedd Község képviseleti szerve, amely a község lakossága által közvetlen választásokon négy évre megválasztott képviselőkből áll. A községi képviselő-testület megválasztásának módjáról külön jogszabály rendelkezik. A községi képviselő-testület megbízatási ideje az újonnan megválasztott képviselő-testület eskütételével ér véget.
2. Tardoskedd Község Képviselő-testülete 12 képviselőből áll.
3. A képviselő-testület Tardoskedd Község életének alapvető kérdéseiről dönt. A képviselő-testület hatásköreit és jogköreit a települési önkormányzatról szóló törvény és a többi külön törvény jelöli ki.
4. A képviselő-testület fenntarthatja magának a döntés jogát bármilyen más, a község életét érintő alapvető vagy elvi kérdésben.
5. A képviselő-testület tanácskozásainak részletes szabályait a Tardoskeddi Képviselő-testület Tanácskozási Rendje határozza meg.
7. §
A község polgármestere
1. A polgármester a község hivatalos képviselője, akit a község lakosai közvetlen választáson választanak meg. A polgármester tisztsége köztisztség. A polgármesteri tisztség betöltésének feltétele legalább középfokú végzettség. A polgármester képviseli a községet az állami szervek, jogi és fizikai személyek irányában.
2. A község polgármestere a község alkalmazottainak munkajogi ügyeiben a község hivatalos képviselője, hivatali ügyekben közigazgatási szerv, az adók és illetékek ügyében adóügyi szerv. A község polgármestere a fizikai és jogi személyek jogairól, jogokkal védett érdekeiről és kötelességeiről szóló döntési joggal a közigazgatás keretein belül írásban felhatalmazhatja a község alkalmazottját. A felhatalmazott alkalmazott a község nevében az írásbeli meghatalmazás meghatározott keretein belül dönthet.
3. A polgármester adja ki a munkaügyi szabályzatot, a szervezeti szabályzatot és az alkalmazottak jutalmazásáról szóló szabályzatot, tájékoztatja a képviselő-testületet a községi hivatal szervezeti szabályzatának kiadásáról és változásairól.
4. A polgármester megbízatási ideje az újonnan megválasztott polgármester eskütételével ér véget. A polgármester megválasztásának módjáról külön jogszabály rendelkezik.
5. A polgármester hívja össze és vezeti a községi képviselő-testület üléseit, aláírja annak határozatait és a helyi önkormányzati rendeleteket.
6. A polgármester felfüggesztheti a községi képviselő-testület határozatának végrehajtását, ha megítélése szerint ellentmond a törvénynek vagy a község számára nyilvánvalóan kedvezőtlen, oly módon, hogy nem írja alá a törvény által meghatározott határidőn belül (a főellenőr megválasztásáról és visszahívásáról szóló határozaton és a polgármester visszahívásáról szóló helyi referendum kihirdetéséről szóló határozaton kívül)
7. A polgármester jogállását és hatásköreit a községi rendezésről szóló törvény határozza meg.
8. A község polgármestere dönt minden olyan, a község igazgatásával kapcsolatos ügyben, amelyet a törvény vagy a község alapszabályzata nem utal a községi képviselő-testület hatáskörébe.
8. §
A polgármester-helyettes
1. Tardoskedd Község Polgármesterének egy helyettese van, akit a polgármesteri eskü letétele utáni 60 napon belül a polgármester bíz meg a helyettesítéssel rendszerint az egész megbízatási időszakra; amennyiben nem tesz így, a polgármester-helyettest a községi képviselő-testület választja meg. Csak képviselő lehet polgármester-helyettes.
2. A polgármester-helyettes a polgármester írásos meghatalmazása által meghatározott kereteken belül helyettesíti a polgármestert.
3. Amennyiben a polgármester mandátuma a megbízatási időszak előtt ér véget a községi önkormányzatokról szóló törvény 13. § 1. cikkelyének c) – i) betűi szerint, a polgármester-helyettes teljes mértékben átveszi a polgármester feladatkörét.
4. A polgármester-helyettes hatáskörének részletesebb leírását a községi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza.
9. §
Képviselő-testület bizottságai
1. Tardoskedd Község Képviselő-testülete szükség szerint létesít állandó vagy ideiglenes végrehajtó, ellenőrző és tanácsadó szerveket.
2. Tardoskedd Község Képviselő-testülete mellett a következő állandó bizottságok működnek:
a) közérdek-védelmi bizottság,
b) pénzügyi bizottság,
c) az építkezésügyi és természetvédelmi bizottság,
3. A bizottságok tagjait a képviselő-testület képviselői és más, a képviselő-testület által választott szakemberek alkotják.
4. A bizottságok szükség szerint ülnek össze, miközben a bizottsági ülések nem nyilvánosak.
5. A bizottság elnökét – aki minden esetben a községi képviselő-testület tagja – és a bizottságok tagjait a községi képviselő-testület választja meg és feladataikat a helyi feltételek és szükségletek szerint határozzák meg.
6. A bizottság munkáját a bizottság elnöke irányítja és szervezi, összehívja a bizottság üléseit, irányítja azok lefolyását és a bizottság jegyzőkönyvvezetőjével együtt előkészíti a gyűlés programját, megszervezi a bizottság együttműködését a községi képviselő-testület többi bizottságaival, külsőleg is képviseli a bizottságot.
7. A bizottság jegyzőkönyvvezetője a község alkalmazottja. A bizottság jegyzőkönyvvezetője bebiztosítja a bizottság üléseinek programját, írásbeli feljegyzéseket készít a bizottság üléseiről, bebiztosítja a bizottság üléseivel kapcsolatos hivatali teendőket, teljesíti azokat a feladatokat, amelyekkel a bizottság megbízza.
8. A bizottságok a községi képviselő-testület tanácsadó szervei azokban a kérdéskörökben, amelyekre létre lettek hozva. Mindenekelőtt kidolgozzák álláspontjukat a képviselő-testület által tárgyalt anyagokkal kapcsolatban, a község életét érintő legfontosabb kérdésekben és a község számára fontos beruházási szándékokkal kapcsolatban, a község életét érintő legfontosabb kérdések megoldására javaslatokat és indítványokat dolgoznak ki, amelyeket benyújtanak a község szerveinek, amelyek kötelesek ezekkel foglalkozni, majd tájékoztatni a bizottságot az eredményről.
9. A bizottságoknak nincs döntési jogkörük.
10. §
A község főellenőre
1. A főellenőr a község alkalmazottja, aki a község hatásköreiből eredő feladatok ellenőrzését végzi. Az 552/2003. számú, a közérdekből végzett munkáról szóló törvényben foglalt külön előírás alapján vonatkoznak rá a vezető beosztású alkalmazottak összes jogai és kötelességei.
2. A főellenőr jogállásáról, hatásköreiről és megbízatási időszakáról a községi rendezésről szóló törvény és a többi általános kötelező érvényű jogszabály rendelkezik.
3. A főellenőri tisztséggel összeegyeztethetetlen tisztségek:
a) községi képviselő-testületi tag,
b) polgármester,
c) A község által létrehozott vagy alapított jogi személy szervének tagja,
d) a község egyéb alkalmazottja,
e) egyéb, külön törvény szerinti tisztség.
4. A főellenőrt a községi képviselő-testület hat évre választja meg. A főellenőr megválasztásához az összes képviselő-testületi tag abszolút többsége szükséges. Tardoskedd Község Főellenőre rövidebb munkaidőben végzi munkáját. A munkaidő hosszát a község képviselő-testülete határozza meg. A főellenőr megbízatási időszaka munkába lépésének napjával kezdődik.
5. A főellenőri munkakör betöltésének szakképzettségi követelménye a befejezett teljes középiskolai végzettség.
6. A főellenőr a községi képviselő-testületnek tartozik felelősséggel és köteles legalább évente egyszer benyújtani az eltelt időszakban végzett tevékenységéről szóló jelentését.
7. A községi képviselő-testület a főellenőrt az alábbi esetekben hívhatja vissza tisztségéből:
a) ha ismételten és különösen durva módon megsérti az alkalmazottként vagy vezető beosztású alkalmazottként ráháruló kötelességeket,
b) durva módon vagy ismételten elhanyagolja a megbízatásából eredő kötelességeket és a községi képviselő-testület erre már legalább egyszer írásban figyelmeztette,
c) ha valótlan adatot tüntet fel a községi rendezésről szóló törvény 18. § 1. cikkelye szerint benyújtott becsületbeli nyilatkozatában vagy vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatában.
8. A főellenőr visszahívásához az összes községi képviselő-testületi tag abszolút többségének beleegyezése szükséges.
9. A főellenőr tanácskozási joggal vesz részt a községi képviselő-testület ülésein.
11. §
Községi hivatal
1. A községi hivatal biztosítja be a községi képviselő-testület és a polgármester, valamint a községi képviselő-testület által létrehozott szervek szervezeti és hivatali teendőit. A községi hivatal a község alkalmazottaiból áll.
2. A községi hivatal elsősorban:
a) bebiztosítja a község szerveinek és a községi képviselő-testület szerveinek írásos teendőit, iktatóként és iratkibocsátóként működik,
b) bebiztosítja a községi képviselő-testület, és a bizottságok üléseinek szakanyagát és más írásos anyagát,
c) kidolgozza a községi határozatok írásos kivitelezését,
d) végrehajtja a község képviselő-testületének rendeleteit, határozatait és döntéseit.
3. A községi hivatal nem rendelkezik jogalanyisággal.
4. A községi hivatalt a hivatalvezető vezeti és irányítja.
5. A községi hivatal szervezetéről, alkalmazottainak számáról és azok munkatevékenységéről a községi hivatal működési szabályzata rendelkezik, amelyet a polgármester ad ki.
6. A községi hivatal a községi rendezésről szóló törvénnyel összhangban végzi a községi önkormányzat feladatainak teljesítésével összefüggő szakmai, hivatali és szervezési tevékenységeket.
12. §
A hivatalvezető
1. A hivatalvezető községi alkalmazott, akit a polgármester nevez ki és hív vissza.
2. A hivatalvezető a polgármesternek tartozik felelősséggel. A polgármesterrel együtt írja alá a községi képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveit.
3. A hivatalvezető a községi önkormányzatokról szóló törvény alapján teljesíti a feladatait.
4. A hivatalvezető tanácskozási joggal vesz részt a községi képviselő-testület ülésein.
13. §
Képviselő-testület tagjai
1. A községi képviselőket a község lakosai közvetlen választások során választják meg. A választás az általános, egyenlő és közvetlen választási törvény szerint titkos szavazással történik és a képviselőket négy évre választják meg. A képviselők választásáról külön jogszabály rendelkezik. Tardoskedd Községnek 12 képviselője van.
2. A képviselők ügyelnek arra, hogy minden tevékenységükkel rászolgáljanak választóik bizalmára. Megbízatásukkal járó feladataikat a közérdeknek megfelelően, az alkotmánnyal, az alkotmányos és más törvényekkel összhangban végzik.
3. A képviselő köteles
- letenni a képviselői esküt az első választmányi ülésen, melyen részt vesz,
- részt venni a testületi üléseken, illetve annak szervei ülésén, amennyiben azok tagja,
- betartani a község alapszabályzatát, tárgyalási rendet és a képviselők jutalmazásáról szóló irányelvet,
- a község és annak lakosai érdekeit védeni,
- beszámolni a saját tevékenységéről és a községi képviselő-testület tevékenységéről,
- a képviselői tevékenységhez szükséges ismereteket elsajátítani.
4. A képviselő-testületi tagok jogait és kötelességeit a községi rendezésről szóló törvény szabályozza.
5. A képviselő a képviselők jutalmazásának elve szerint részesülhet jutalomban, feladataitól és azok elvégzésének időigényességétől függően, egy évben legfeljebb a polgármester havi bérének összegében.
14. §
A községi önkormányzat irányítása
1. A községi képviselő-testületnek és a polgármesternek eredeti, a törvényből és ebből a alapszabályzatból eredő hatáskörük van. Intézkedési jogosultságuk terjedelmében tartoznak felelősséggel hatáskörük ellátásáért és az abból eredő következményekért a választókkal, az állami szervekkel, jogi és fizikai személyekkel szemben.
2. A községi képviselő-testület és a polgármester között nincs fölérendeltség és alárendeltség, kölcsönös viszonyukat a törvény és ez a alapszabályzat határozza meg. A választók előtt egyenrangú partnerek, mert a választók mindkét községi szervet közvetlenül választják meg. Mindkét községi szerv hatáskörének tiszteletben tartása és a polgármester és a képviselő-testületi tag esküjének keretein belül, a két községi szerv együttműködése a megfelelő erkölcsi normák – a kölcsönös tisztelet és illendőség – betartásával zajlik.
3. A községi képviselő-testület által felállított szervek, hatáskörükből eredő terjedelemben, a községi képviselő-testületnek tartoznak felelősséggel azok működéséért és következményeiért.
4. A község alkalmazottai (kivéve a községi főellenőrt) tevékenységükért és feladataik teljesítéséért a polgármesternek tartoznak felelősséggel. Hatáskörükről, munkatevékenységük-ről és a községi hivatal szervezettségéről a községi hivatal működési szabályzata rendelkezik.
15. §
Az egyes szervek, szervezeti egységek és intézmények belső kapcsolatrendszere
A polgármester és a községi képviselő-testület kapcsolata
a) A polgármester a község önálló, a képviselő-testülettől függetlenül létrehozott és ezért elvben attól független szerve. Nem a községi képviselő-testület hozta létre, ezért nem is hívhatja vissza.
b) A község polgármestere nem tagja a községi képviselő-testületnek. Összehívja és vezeti a községi képviselő-testület üléseit, aláírja annak határozatait. A képviselő-testület tanácskozásain nem szavazhat.
c) A polgármester és a képviselő-testület közti kölcsönös kapcsolat törvény általi rendelkezése szerint a polgármester benyújthatja a képviselő-testületnek saját javaslatait és vétójoga van a képviselő-testület azon határozatai ellen (kivéve a főellenőr megválasztásáról és visszahívásáról szóló határozatot és a polgármester visszahívásáról szóló helyi referendumról szóló határozatot), amelyekről úgy véli, hogy törvényt sértenek vagy a község számára kirívóan előnytelenek.
d) A községi képviselő-testület jóváhagyja:
- a polgármester munkabérét és jutalmazását,
- kihirdeti a polgármester visszahívásáról szóló helyi referendumot.
A polgármester és a polgármester-helyettes közti viszony
Azon eljárások és tevékenységek körét (kivéve a vagyonjogi és munkajogi ügyeket), amelyekben a polgármester-helyettes jogosult eljárni, a polgármester határozza meg a polgármester helyettesítéséről szóló megbízásban.
A polgármester és a főellenőr közti viszony
a) A jogerősen megválasztott főellenőrrel a község polgármestere köteles munkaszerződést kötni.
b) A polgármester biztosítja a főellenőr feladatainak ellátásához szükséges anyagi és technikai feltételeket.
c) A polgármester és a főellenőr között nincs fölérendeltségi és alárendeltségi viszony.
A polgármester és a bizottságok közti viszony
a) A polgármester a községi hivatal által biztosítja be a községi képviselő-testület bizottságainak szervezeti és adminisztratív ügyeit.
b) A polgármester és a bizottságok között nincs fölérendeltségi és alárendeltségi viszony.
A képviselő-testület és a bizottságok közti viszony
a) A községi képviselő-testület bizottságainak feladatait csakis a községi képviselő-testület szabhatja meg.
b) A bizottságok elnökeinek és tagjainak jogállása a bizottságban azonos.
A főellenőr és a község költségvetési szervezeteinek viszonya
A költségvetési szervezetek vezetői kötelesek tiszteletben tartani a község főellenőrét és kialakítani a feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételeket. Nincs köztük fölérendeltségi és alárendeltségi viszony.
16. §
A Községi Tűzoltó Egyesület
1. A községnek van Községi Tűzoltó Egyesülete, amely a községi képviselő-testület végrehajtó szerve, amely a községi önkormányzatokról szóló törvény és a 314/2001.sz. a tűzvédelemről szóló törvény és a helyi önkormányzati rendelet alapján ráruházott feladatokat látja el.
2. A Községi Tűzoltó Egyesület műszaki lehetőségei és a tagok szakmai képesítése keretén belül a személy-, állat- és vagyonvédelem bebiztosításának céljával beavatkozik és mentési munkálatokat végez tűzvész, természeti csapás, balesetek és más rendkívüli események idején.
17. §
Községi Rendőrség
1. A közbiztonság biztosítása és az életkörnyezet megóvása érdekében és más, a törvények és az általános kötelező érvényű jogszabályok, ezenkívül a helyi önkormányzati rendeletek, a községi képviselő-testület határozatai és a polgármester utasításai és döntései értelmében községben községi rendőrség működik.
2. A községi rendőrség elnevezése: „Tardoskeddi Községi Rendőrség (Obecná polícia Tvrdošovce)“.
3. A községi rendőrséget a község képviselő-testülete hozta létre. A rendőrség részletesebb szervezeti leírását, feladatait és jogállását, a rendőrség parancsnokának és alkalmazottainak kötelességeit, a rendőrségnek a községi önkormányzati szervekhez való viszonyát és más szervekkel való együttműködését a Tardoskeddi Községi Rendőrség Szervezeti Szabályzata írja elő. Tevékenységének közelebbi specifikációit általános érvényű rendelet szabályozza.
4. A községi rendőrséget a rendőrparancsnok vezeti, akit határozatlan időre a községi képviselő-testület nevez ki és a polgármester javaslata alapján hív vissza. A községi rendőrség parancsnoka a polgármesternek tartozik felelősséggel.
5. A községi rendőrség hatásköreit és kötelességeit külön törvények szabályozzák.
18. §
Helyi népszavazás
1. A község képviselő-testülete a helyi népszavazást a község életének és fejlődésének legfontosabb kérdéseiről a községi rendezésről szóló törvény feltételeinek megfelelően hirdeti ki.
2. A községi képviselő-testület népszavazást hirdet a következő esetben:
a) községek egyesítése, szétválása vagy megszüntetése, illetve a község nevének megváltoztatása,
b) a polgármester visszahívása (369/1990.sz. törvény a községi rendezésről 13a§, 3.cikkely értelmében),
c) a község lakosságának egy csoportja, a választásra jogosultak legalább 30%-a által benyújtott petíció,
d) a község megnevezésének változtatása, vagy
e) törvény előírásai szerint.
3. A helyi népszavazás eredménye abban az esetben érvényes, ha azon részt vett a választásra jogosultak legalább fele és ha a döntést elfogadta a helyi népszavazáson részt vevők érvényes szavazatainak egyszerű többsége. A községi képviselő-testület a helyi népszavazás eredményét a helyi népszavazás eredményéről készült jegyzőkönyv átadása utáni 3 napon belül nyilvánosságra hozza a község hivatalos hirdetőtábláján és a község honlapján.
19. §
A község lakosainak közgyűlése
1. A községet érintő kérdésekben a községi képviselő-testület összehívhatja a község lakosainak közgyűlését.
2. A községi képviselő-testület a következő esetekben hívja össze a lakossági közgyűlést:
a) ha ezt kérelmezi a község szavazásra jogosult lakosságának legalább 30%-a,
b) ha ezt kérelmezi a képviselő-testület 1/3-a.
3. A közgyűlés összehívását kihirdetik a községi hivatal hivatalos hirdetőtábláján, a községi hangszórón keresztül és a község honlapján.
4. A megtárgyalandó ügyről írásos jegyzőkönyv készül, amelynek alkotórésze a jelenlévő lakosok által aláírt jelenléti ív.
20. §
Községi vagyon
1. Tardoskedd Község vagyonát ingatlanok és ingóságok alkotják, beleértve a pénzeszközöket, ahogy a kintlevőségeket és más vagyonjogokat is, amelyeket a község a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 138/1991.sz, a község vagyonáról szóló törvénye értelmében megszerez az említett törvény vagy külön előírás alapján vagy saját tevékenységével. A község vagyona a község feladatainak teljesítésére szolgál.
2. A község vagyonát szükséges gyarapítani és értékét növelni, megőrizni úgy, hogy annak összértéke alapjában ne csökkenjen. A község ingatlan vagyonának elajándékozása megengedhetetlen, ha külön előírás nem határozza meg másként.
3. A község vagyona főleg közcélokra, vállalkozási tevékenységekre és a község közigazgatására használható fel.
4. Az a községi vagyon, amely közcélokat szolgál (főleg a helyi közutak és közterületek), mindenki számára hozzáférhető és a szokásos módon használható, amennyiben használatát a község nem korlátozta.
5. A közigazgatás ellátására szánt községi vagyon felhasználható a kötelezettségek teljesítésére, a község szükségleteinek kielégítésére és a község önkormányzati szerveinek tevékenységére.
6. A községi vagyon állapotát és változásait a Tardoskeddi Községi Hivatal tartja nyilván az érvényben lévő jogi szabályozással összhangban.
7. A község vagyonával való gazdálkodást és rendelkezést „ A községi vagyon kezelésének elvei és a község pénzeszközeivel való rendelkezés elvei“ szabályozzák, amelyet a községi képviselő-testület hagy jóvá.
21. §
Finanszírozás és költségvetés
1. A község saját szükségleteit elsősorban saját bevételekből, állami támogatásból és más forrásokból finanszírozza.
2. A község feladatainak teljesítéséhez felhasználhat visszatérítendő anyagi forrásokat és a fő költségvetésen kívüli pénzalapból származó pénzeszközöket is.
3. A község a feladatait finanszírozhatja más községekkel való önkormányzati társulások, megyei önkormányzati társulások és más jogi személlyel vagy fizikai személlyel való társulásból származó eszközökből is.
22. §
A község költségvetése
1. A község pénzügyi gazdálkodásának alapja egy többéves költségvetés, amely a községi pénzügyi politika középlejáratú gazdasági eszköze, amelyben legkevesebb három évre kifejezésre jutnak – hatáskörük keretein belül – a terület fejlesztésének szándékai és a község lakosságának szükségletei.A községi képviselő-testület jóváhagyja a költségvetést, a költségvetés változásait, ellenőrzi a költségvetés lehívásait és jóváhagyja a község zárszámadását.
2. A község költségvetését a jóváhagyás előtt legalább 15 napra közzé kell tenni a községi hivatal hirdetőtábláján és a község honlapján, hogy a község lakosai kifejezhessék észrevételeiket. Ugyanez vonatkozik a község zárszámadására és önkéntes gyűjtés meghirdetésének indítványára is.
3. A község költségvetése jelenti a község önálló gazdálkodását, tartalmazza a bevételeket és kiadásokat, amelyek tükrözik a jogi személyekkel és a fizikai személyekkel – a község területén működő vállalkozókkal és az ezen a területen élő lakosokkal – szembeni pénzügyi kapcsolatokat.
A község költségvetése magába foglalja az államnak a községi költségvetésekkel szembeni pénzügyi kapcsolatait, amelyek:
a) állami kezelésben lévő átengedett központi adó, mint a pénzügyi viszony külön formája,
b) a községre átruházott államigazgatási feladatok költségeinek támogatása,
4. A rendkívüli közérdekű kiadások fedezésére a község önkéntes gyűjtést indíthat vagy hitel, illetve kölcsön felvétele mellett dönthet. Az önkéntes gyűjtés kihirdetéséről vagy a hitel, illetve a kölcsön felvételéről a polgármester javaslatára a községi képviselő-testület dönt. Az önkéntes gyűjtésről szóló indítvány tervezetét legkevesebb 15 napra szükséges közzé tenni a községben megszokott módon.
5. A község által létrehozott pénzalapok forrásai a következők lehetnek:
a) az elmúlt költségvetési évből megmaradt költségvetési többlet,
b) a vállalkozói tevékenységből származó adózás utáni bevétel,
c) az említett pénzalapoknak az elmúlt költségvetési évekből megmaradt többletei.
A pénzalapok megmaradt többletösszegei az év végén nem vesznek el. A pénzügyi alapok felhasználásáról a községi képviselő-testület dönt.
6. A községi vagyon állapotának és mozgásának, a hozamoknak és bevételeknek és az állami költségvetéssel összefüggő pénzügyi kapcsolatoknak a számvitelét az érvényben lévő jogszabály szerint a Tardoskeddi Községi Hivatal végzi. Az éves könyvviteli zárlatot könyvvizsgáló hitelesíti. A község költségvetési eszközeinek felhasználását a költségvetési szabályokról szóló külön jogszabály írja elő.
7. A költségvetési év végén a község a költségvetési gazdálkodás adatait községi zárszámadásban összesíti, amelyet a község képviselő-testülete hagy jóvá.
23. §
Költségvetési provizórium
1. Ha a községi képviselő-testület a folyó év december 31-ig nem hagyta jóvá a község következő évi költségvetését, a község az elmúlt költségvetési év költségvetése szerint gazdálkodik, miközben a költségvetési provizórium alatti havi kiadások nem léphetik túl a község egész költségvetésének 1/12-ét. A költségvetési provizórium idején kivételt képeznek az elmúlt költségvetési év alatt egyeztetett törlesztési határidőkkel összhangban lévő kiadások és a külön jogszabály alapján előírt kötelező kifizetések.
24. §
A község kapcsolata a környező községekkel és városokkal
1. Tardoskedd Község közös érdekű vagy közérdekű ügyekben együttműködik a környező községekkel és városokkal.
2. A község együttműködhet más községekkel és városokkal egy konkrét feladat vagy tevékenység megvalósítására kötött szerződés alapján, falvak társulásának létrehozására kötött szerződés alapján vagy jogi személy alapításával vagy létrehozásával egy külön törvény szerint.
3. A községi eszközök társítását vagy a társulásban való részvételt és tevékenységet, ahogy a közös regionális vagy érdekeltségi alapok létrehozását is a községi képviselő-testület hagyja jóvá.
4. A község – saját hatáskörének keretein belül – együttműködhet más területi és közigazgatási egységekkel vagy más államok helyi jogkörrel rendelkező hivatalaival. Ebből a célból jogában áll nemzetközi területi egységek vagy területi szervek tagjává válni.
5. A nemzetközi együttműködésről szóló szerződéseket és a község nemzetközi társulásban való tagságát a községi képviselő-testület hagyja jóvá.
25. §
Az állami szervekkel, jogi és fizikai személyekkel, politikai pártokkal és mozgalmakkal és polgári társulásokkal való kapcsolatok
1. Az állami közigazgatás egyes feladatai törvény által átruházhatóak a községre, amennyiben teljesítésük ilyen módon észszerűbb és hatékonyabb. A feladatok átruházásával az állam biztosítja a község számára a szükséges pénzügyi és más anyagi eszközöket.
2. A község jogait és kötelességeit az állami szervek községre átruházott feladatainak teljesítésénél a községi rendezésről szóló törvény és további külön törvények szabályozzák.
3. A község fejlődésének biztosítása érdekében és a község előnyére a község együttműködik a vállalkozókkal, jogi és fizikai személyekkel, a politikai pártokkal és mozgalmakkal és a polgári társulásokkal, amelyek a község területén működnek.
26. §
Tardoskedd Község szimbólumai
A község szimbólumai a következők:
a) Tardoskedd Község címere,
b) Tardoskedd Község zászlaja,
c) Tardoskedd Község pecsétje,
d) Tardoskedd Szignálzenéje.
27. §
Tardoskedd Község címere
1. Tardoskedd Község címerének kinézete:
a) vörös pajzson domború zöld gyepen ezüstszínű, hármas aranykeresztben végződő, keskenyebb alapzaton álló befedett hasábot formázó emlékmű, oldalán arany bemélyedéssel.
b) a nagyobb címerben az alapcímert kiegészíti a község heraldikus védőszentjének, Szent Adalbert püspöknek ezüstszínű köntösbe öltözött alakja, ezüstszínű, aranyszegélyű püspöksüveggel, arany pektorális kereszttel, jobb kezében három arany és ezüstszínű, végén nyíllal ellátott lándzsa, bal kezében aranyszínű püspökbot.
2. A község címerét felhasználni és használni csak a község beleegyezésével lehet.
A község címerének felhasznását kérelmező fizikai, ill. jogi személy írásbeli kérvényében feltünteti a címer ábrázolásának formáját és módját. Minden kérelmező kérvényt nyújt be, kivéve ennek a rendelkezésnek a 4. cikkelyében felsoroltakat.
A kérvénynek tartalmaznia kell:
a) a teljes grafikai ábrázolás tervezetét, a címer felhasználásának módját,
b) az időtartamot, amelyre kérvényezik az engedély kiadását..
3. A község címerének használata:
– a község pecsétjén,
– hivatalos iratokon,
– a polgármesteri jelvényeken,
– a Tardoskeddi Községi Hivatal épületén,
– a község területének, illetve határterületének megjelölésénél,
– a községi szervek tanácskozó termeiben,
– a képviselők és a községi alkalmazottak igazolványain,
– a községi rendőrség és a községi tűzoltó egyesület tagjainak egyenruháján,
– a község, a községi rendőrség és a községi tűzoltóság járműveinek megjelölésénél.
A nagy címer használata:
a) Tardoskedd Község díszpolgári címének, Tardoskedd Község díjának és Tardoskedd Község határozatainak okiratain,
b) Tardoskedd Községbe való belépés és a községből való kilépés helyének megjelölésénél.
4. A község címerével ellátott okiratok kizárólag abban az esetben használatosak, ha a község szerveinek rendeleteit, határozatait, illetve döntési határozatait tartalmazzák vagy fontos tényeket, jogosultságot vagy felhatalmazást tanúsítanak.
5. A mindennapi hivatali levelezésben a község címere nem használatos.
6. A község címerével való megfelelő bánásmódért és a község címerének védelméért az a fizikai vagy jogi személy tartozik felelősséggel, aki azt használta vagy használja.
28. §
A község zászlója
1. Tardoskedd község zászlója öt hosszanti irányú sárga (1/6), piros (1/6), fehér (1/6), zöld (1/6) és sárga (1/6) színű sávból áll. A zászló oldalainak aránya 2:3 és két, a zászlótest egyharmadáig érő bevágásban és három ágban végződik.
2. A polgármester és a képviselő-testület Tardoskedd község zászlaját a község ünnepélyes és hivatalos, esetleg állami jellegű rendezvényein használja kiakasztva a székhelyként szolgáló épületekre, illetve az ünnepélyes gyűlés helyszínéül szolgáló termekben. A község a zászlóval jelöli meg a községi szervek székhelyének épületeit, a képviselő-testület tanácstermét és a község polgármesterének hivatali dolgozószobáját.
3. A község zászlaját használhatják felvonulások alkalmával és a nagyközönség számára is nyitott helyiségekben és termekben.
4. Abban az esetben, ha a díszítéskor a Szlovák Köztársaság állami zászlaját és a község zászlaját is kihelyezik, a két zászlót egyforma magasságban, egymás mellett kell elhelyezni, miközben az állami zászlót elölnézet szerint a bal oldalon (a többször módosított 63/1993.sz. 8. § 8. cikkelye a Szlovák Köztársaság állami jelképeiről és azok használatáról szóló törvény).
5. A zászló használatának és kihelyezésének szabályai:
– a zászlót nem lehet károsodott és beszennyezett állapotban használni és tilos csokorba kötni,
– a zászlón nem lehet semmilyen szöveg vagy ábrázolás, kép, jel vagy jelvény, csokor, gyászfátyol, stb.
6. A község zászlójával való megfelelő bánásmódért és a község zászlójának védelméért az a fizikai vagy jogi személy tartozik felelősséggel, aki azt használta vagy használja.
29. §
A község pecsétje
1. Tardoskedd község pecsétjét Tardoskedd község címere alkotja a következő szöveggel: „OBEC Tvrdošovce“.
2. A község pecsétje az önkormányzati határozatok, engedélyek és igazolások kiadásánál használatos.
3. A község pecsétjét ünnepélyes alkalomkor – állampolgárság megadásánál és fontos, jelentős okiratok és dokumentumok, stb. lepecsételésére használják.
4. A pecsétet a polgármester őrzi.
30. §
A község szignálzenéje
1. A község szignálzenéje 2012.08.24-i ünnepi képviselő-testületen volt kiválasztva.
2. A zenét két tardoskeddi, Borbély Lantos Katalin és Mészáros Ronald szerezték.
3. A szignálzene minden ünnepi képviselő-testületi ülésen elhangzik, illetve a CarismaTV kábeltelevízió tardoskeddi adásainak elején és a Szent István-napi programok hirdetésekor a helyi hangszóróban.
31. §
A községi szimbólumok módosított formái
1. Tardoskedd Község zászlója hasonló szerkezetű, mint a községi lobogó. Oldalainak aránya azonban nincs kötelezően megszabva, ami annyit jelent, hogy a zászló lehet hosszabb is.
A zászló a lobogótól abban is különbözik, hogy amíg a lobogó egy vászondarab, amelyet zsinóron húznak fel a rúdra, a zászló mindig szilárdan van a zászlórúdhoz, árbochoz vagy a rövidebb keresztrúdhoz rögzítve.
2. Tardoskedd Község rövid zászlaja szintén sávokból áll, de hosszabbik oldalával a zászlórúdhoz van erősítve. Főleg a községi zászlódíszhez használják.
3. Tardoskedd község függőleges típusú önkormányzati zászlaja, ahol az átlós zászlórúdhoz erősített vásznat húzzák fel a zászlórúdra.
4. Tardoskedd Község címeres zászlaja csaknem négyzet alakú, magassága azonban méretarányosan egyezik a címer magaságával, szélessége a címer szélességével. A címerjegy befedi a vászon egész felületét.
5. Tardoskedd Község kombinált, vagy „nagy“ függőleges önkormányzati zászlaja egyesíti a zászlót és a címeres, négyzetalakú zászlót, amelyet a felső átlós zászlórúdhoz erősítve csatolnak a függőleges zászló felső részéhez.
6. Tardoskedd Község Polgármesterének zászlaja egyedi jelleggel bír a község többi szimbóluma között. A polgármesteri hivatal egyik jelképe. Hasonlít a címeres zászlóhoz, kiegészítve a község színeiből álló szegéllyel. Abban is különbözik, hogy amíg a címeres zászló több példányban is elkészíthető, addig a polgármesteri zászló rendszerint csak egy példányban létezik és igényesebb kivitelben
32. §
Díszpolgári cím, díjak és jutalmak
A községi képviselő-testület a következő nyilvános elismeréseket és dícséreteket ítélheti oda:
1. Tardoskedd Község díszpolgárának címét,
2. Tardoskedd Község díját,
3. Jutalmakat.
33. §
Tardoskedd Község díszpolgárának címe
1. Tardoskedd Község Képviselő-testülete azoknak a személyeknek ítélheti oda Tardoskedd Község Díszpolgári Címét, akik jelentős módon hozzájárultak a község fejlődéséhez és felvirágoztatásához, a község érdekeinek védelméhez, a község jóhírének terjesztéséhez vagy akik kiváló alkotó tevékenységükkel gazdagították a község lakosságának kulturális ismereteit.
2. A díszpolgári cím odaítéléséről a községi képviselő-testület dönt rendszerint a polgármester javaslata alapján az összes képviseleti tag 3/5-ös többségével.
3. A díszpolgári cím odaítéléséről kiadott okiratot a polgármester írja alá és a község pecsétjével pecsételik le. Ha a címmel külföldi állampolgárt tüntetnek ki, az okiratot kiállíthatják két nyelven is, olyan módon, hogy a második példányt a kitüntetett személy anyanyelvén, illetőleg valamelyik világnyelven állítják ki.
4. Az okiratot rendszerint a községi képviselőt-testület rendkívüli ülésén adják át a kitüntetett személynek. A kitüntetett személy ez alkalommal, vagy a községbe történő első látogatása alkalmával beírja nevét Tardoskedd Község krónikájába.
34. §
Tardoskedd Község díja
1. Tardoskedd Község díja adományozható:
1.1. rendkívüli alkotói teljesítményért, jelentős tudományos, technikai, művészeti, publikációs és közhasznú tevékenységért,
1.2. olyan személyeknek, akik jelentős módon hozzájárultak a község gazdasági és kulturális fejlődéséhez, jó hírének hazai és külföldi terjesztéséhez,
1.3 emberi élet mentésében, a községi vagyon és a község polgárainak mentésében részt vevő személyeknek.
1.4 egyéb hosszútávú tevékenység a község érdekében.
Ezek a tevékenységek nem lehetnek munkaköri tevékenységek, melyért a jelöltek anyagi juttatást kapnak. Csak azok a jelöltek kaphatják meg a díjat, akik ingyenesen végeznek munkát a falu, vagy a lakosok javára.
2. A díj odaítéléséről a képviselő-testületnek javaslatot tehetnek a képviselők, a polgármester vagy a falu lakosai is legkésőbb folyó év július 31-ig, amely évben a díjat átadásra javasolják. A javaslatokat írásban kell leadni és meg kell indokolni az 1. pont alapján. A leadott és megindokolt javaslatokat a képviselő-testület vitatja meg, majd a képviselő-testületi ülésen titkos szavazással választja ki díjazottakat.
3. Tardoskedd Község díja a község címerével ellátott plakett és 200,00 € értékű pénzjutalom. A község díjának átadásáról igazolást állítanak ki, amelyen fel van tüntetve a kitüntetett személy neve, címe, születési dátuma, a díj átadásának dátuma, a község pecsétje és a polgármester aláírása.
4. Tardoskedd Község díját a díjazottaknak ünnepélyes keretek között adják át a községi képviselő-testület által meghatározott időpontban.
5. Tardoskedd Község díját évente egyszer adományozzák.
6. Tardoskedd Község díja odaítélhető ismételten ugyanazoknak a személyeknek, azonban legkorábban 5 év eltelte után.
7. A díj kivételesen odaítélhető az illető személy halála után is – in memoriam. Ebben az esetben a díjat a kitüntetett személy családtagjainak adják át.
8. A díj nem ítélhető oda olyan személynek, aki részt vesz a választáson és szavaz a jelöltekről.
35. §
Jutalmak
Képviselő-testület, általában a polgármester javaslatára adhat tárgyi, vagy anyagi jutalmat azoknak a személyeknek, főként képviselőknek, vagy lakosoknak, illetve más személyeknek, aktív munkájukért a testületi szervekben és amiért jelentősen hozzájárultak községünk fejlődéséhez.
36. §
Tardoskedd Község Polgármesterének díja
1. Tardoskedd Község polgármesterének díját a polgármester ítéli oda – a község polgárainak a község érdekében kifejtett eredményes és kiváló tevékenységéért.
2. Tardoskedd Község polgármesterének díja a község címerével ellátott plakett és 200,00 € pénzjutalom.
3. A polgármester díja évente legfeljebb 10-szer adományozható.
4. A díjazottak nyilvántartását Tardoskedd Község Krónikájában vezetik, és tartalmaznia kell a díjazott nevét, adatait, a díj átadásának dátumát, valamint a díj odaítélésének rövid indoklását.
37. §
Krónika
1. Tardoskedd Község krónikáját államnyelven és magyar nyelven vezetik.
2. A krónikába negyedéves időközökben írják be a feljegyzéseket. A bejegyzések időrendi sorrendben dokumentálják a község társadalmi és gazdasági életének történéseit. Hiteles tanúságot adnak a községben lezajlott eseményekről és azokról az emberekről, akik a helyi közösség érdekében tevékenykednek.
3. A krónika vezetése a községi krónikás feladata, akit a polgármester nevez ki és hív vissza. A krónika vezetéséért a krónikásnak a község polgármestere által meghatározott pénzjutalom jár.
38. §
A lakosságnak nyújtott segítség rendkívüli helyzetek alkalmával
1. A község köteles a lakosnak elemi csapás, baleset vagy más hasonló esemény által okozott szükséghelyzetében azonnali segítséget nyújtani, főleg fedelet, étkezést és más anyagi segítséget biztosítani számára.
2. Helyi jelentőségű árvíz esetén a község szervezi meg, irányítja és végzi el az ezzel kapcsolatos alapvető munkálatokat.
3. Elkerülhetetlen szükség esetén megköveteli a fizikai és jogi személyektől az árvíz elleni védekezés általános kötelezettségeinek teljesítését.
4. A község biztosítja be a kitelepítéseket, a kitelepített lakosság ideiglenes elszállásolását és étkezését, a lakosság vagyonának lehetőség szerinti védelmét és kidolgozza a mentési munkálatok terveit.
5. A község köteles segíteni az elemi csapás és balesetek következményeinek felszámolásánál és eltakarításánál jogi és fizikai személyekkel és állami szervezetekkel együttműködve a községi tűzoltó egyesület, illetve az önkéntes tűzoltó egyesület révén.
39. §
A községnek nyújtandó segítség rendkívüli helyzetek alkalmával
1. A polgármester kötelezheti a jogi és természetes személyeket, hogy természeti csapás vagy más rendkívüli helyzet következményeinek felszámolásában személyes vagy anyagi segítséget nyújtsanak, amennyiben erről külön törvény nem rendelkezik másképp.
40. §
Közös zárórendelkezések
1.Tardoskedd Község Alapszabályzata Tardoskedd Község alapvető jogi szabályzata. A község minden általános érvényű rendelkezésének és a községi szervek minden döntésének, határozatának és más szervezeti előírásainak összhangban kell lennie ezzel az alapszabályzattal.
2. Az alapszabályzat változásait és kiegészítéseit Tardoskedd Község Képviselő-testülete hagyja jóvá.
3. Tardoskedd Község Alapszabályzatát Tardoskedd Község Képviselő-testülete a 2/13122022 sz. határozat A betű 15. pont szerint 2022.12.13-án hagyta jóvá és kifüggesztése után 15 nappal lépett hatályba.
4. Tardoskedd Község ezen alapszabályzata hatályba lépésének napjával érvényét veszti Tardoskedd Község 2019. 1. 22-én, az 2/22012019 sz. A betű, 6 pont szerint Tardoskedd Község Képviselő-testülete által jóváhagyott alapszabályzata és ennek az alapszabályzatnak 2021. 06. 08-án, a 18/08062021 sz. A betű, 13 pont szerint jóváhagyott módosítása.
Kelt Tardoskedden, 2022. december 19-én
Tardoskedd Község területére érvényes általános érvényű rendeletek
9/2016 számú általános érvényű rendelet a helyi adókról a 2017-es naptári évre
10/2016 számú általános érvényes általános rendelet az ingatlanadóról a 2017-es naptári évre
Az önkormányzat által jóváhagyott dokumentumok teljes listáját megtalálhatja, illetve letöltheti weboldalunk szlovák nyelvű verziójában a következő címről: Dokumentumok